Most, hogy már vége a szezonnak, és a csapat Ázsiában haknizik (lóvét gyűjtvén a nyári sztárigazolásra) nincs más dolgunk, mint hogy mérlegre tegyük a 2007/08-as idényt.
Semmi kétség: Az egészen meggyőző erődemonstrációval egybekötött Liga Kupa győzelem (ami után már húzták is a vészharangott németben.. nem véletlen), a 10 pontos előnnyel behúzott bajnoki cím, a legkevesebb kapott gól rekordja, Toni gólkirályi címe és persze a DFB Kupa elhódítása több, mint imponáló mérleg. A tavalyi szezon csúfos leszereplését kétség kívül korrigálta a csapat. Mi az hogy!? Nagyon is! Ráadásul, az idény elején kifejezetten képernyőhöz bilincselő, attraktív játékot mutattak Hitzfeld fiai. Szóval az elmúlt évek egyik legjobb szezonját láthattuk - még ha a vége felé egy kicsit el is laposodott.
DE azért egy tüske mégis csak nyomhatja a bőrgatyások szurkereinek lelkét. (az enyémet feltétlen) A nemzetközi színtéren bakapott óriási maflásra gondolok, természetesen. Arra, ahogy a ruszki sporttársak feltörlöték velünk az UEFA Kupa padlóját.
Persze nem érdemes telhetetlennek lenni, elvégre bajnokok és Német Kupa győztesek vagyunk... ez igaz. Hoeneß pajtás is ezt mondotta (vöröslő fejjel) a szentpétervári lyukrafutás után...szóval fogadjunk szót neki! ...de, ettől még nem felejtődik el a 0:4.
De ha már bajnoki cím, akkor azt se tagadjuk, hogya 70 millás ráncfelvarráson átesett Bayernnek szinte a kezére játszották a tálat a kutyaütő "vetélytársak". A Bréma valószínűleg nem tudta kiheverni az éveleji fenyítését, Schalke energiáit pedig a pazar BL szereplésük emészthette fel, a Hamburg pedig mégannyira sem bírta a tempót. Ergó, annyit hibázhatott a Bayern, amennyit akart, az "üldőzőboj" két kézzel szórta a pontokat, vörös szőnyeget terítve nekünk a Salátástálhoz. (Köszönjük szépen! Bár nélkületek is meg lett volna. Ez fix, mint a havi törlesztőrészleg)
Éppen ezért az igazán nagy dolog mégis csak a régóta óhajtott - a már évek óta megénekelt - nemzetközi kupagyőzelem lett volna... még ha az "csak" egy UEFA Kupa is. Az zsírúj, bivalyerős kerettől pedig joggal várhattuk a győzelmet. Arról nem is beszélve, hogy Hitzfeld és Kahn utolsó szezonjára mindenképp dukált volna egy nemzetközi trófea. ..hogy a macska rúgja meg!
Talán éppen ezen hatalmas elvárások miatt volt olyan mellbevágó a pétervári mészárlás. Egy Bayern München azért nem minden nap kap 4 gólt, főleg nem egy orosz csapattól. (btw.: Ez min. egy 1000 wattos égő a Bayern történelmében) S ha ehhez hozzáveszük, hogy az szezonelejei nyálcsorgatós szuperfociból az év végére labdagyömöszölős sablonplay lett, még inkább keserű a
Mindazonáltal, mégis csak marhaság egy ilyen idény után a szőrszálnak módszeres hasogatása. Főleg ha mondjuk Ribéry cseleire, a Bremen kétfelvonásos porbatiprására, s a nem kevés ultraizgalmas kupameccsre gondolok...számos nagyszerű pillanat volt, ehhez kétség sem fér.
S ne feledjük: Ez egy új csapat, még nincs egyéves... így hát balgaság volt tőlük rögtön világmegváltást várni. (pedig akár össze is jöhetett volna) A jó bornak is érni kell. S lássuk be! A Zenit már régebbóta állhatott a hordóban. (Csak adná a magasságos jaó Isten, hogy jövőre összefuthassunk velük a BL-ben!)
Egy szó, mint száz: Az "akinek semmi sem elég jó" szurkoló most hamut szór fejére, s egy kövér könnycseppet szétmorzsolva csak annyit mond: Bravó! Szép volt fijúkkk!
Utolsó kommentek